Nem voltak lelkesek a magyar kormány képviselői a múlt pénteken közzétett újabb EU-s költségvetési javaslat láttán – írja saját információira hivatkozva a Magyar Nemzet. A lap azt is megjegyzi, hogy a német pénzügyminiszter és alkancellár a jogállamisági feltételrendszer szigorítását szorgalmazta, így tehát ő sem volt boldog az új javaslatok tartalmától.
Elfogadta az Európai Tanács illetékes testületének mai ülése az alábbi következtetéseket, amelyekben meghatározta a 2021. évi uniós költségvetésre vonatkozó prioritásait – áll a Tanács sajtóközleményében. Ezek nagyon megkötő keretek a többi uniós intézmény, így a részleteket kidolgozó Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament számára.
Az Európai Tanács ma a kisvállalkozásokra alkalmazandó, egyszerűsített hozzáadottérték (héa) szabályokat fogadott el – áll a testület sajtóközleményében. Az új szabályok 2025. január 1-jétől lesznek alkalmazandók.
Eddig is gyanakodva néztem a négy fukarnak csúfolt uniós tagállam érvelését amellett, hogy a britek távozására hivatkozva miért kardoskodnak az eddiginél jóval kisebb 2021-2027-es uniós költségvetés mellett. Egy most kiadott közös cikk tartalma azonban még furcsábban hat pár nappal a rendkívüli EU-csúcs előtt, ráadásul több csúsztatás is belekeveredett a magyarázkodásba, így nem árt tisztázni az érvek mögöttes tartalmát.
Magyar szempontból több területen is kedvezőbbnek tűnik a 2021-2027-es uniós költségvetés "végső" ajánlata, mint ami eddig hivatalosan az asztalon volt, mert 600 millió euróval (200 milliárd forinttal) több felzárkóztatási támogatást kapna Magyarország, az EU-s pénzeket kiegészítő kötelező állami társfinanszírozás nem nőne annyival és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazási rendszerét is jócskán puhítanák – tudta meg a Bruxinfo a jövő pénteki rendkívüli EU-csúcs előtt.
Az európai parlamenti képviselők szerdán 9 órától, az Európai Tanács február 20-i büdzsé-csúcstalálkozója előtt ismét hangsúlyozzák a következő költségvetési ciklus Parlament számára legfontosabb elemeit – vezeti fel az Európai Parlament közleménye a holnap reggeli esemény aktualitását és fontosságát.
Egyszerre lenne érdeke a magyar kormánynak a további időigényes tárgyalás a 2021-2027-es uniós költségvetésről, mert így hátha javítható a magyar eredmény, és közben az is, hogy már ebben a hónapban megállapodjanak róla, mert ez kevésbé veszélyeztetné a 2021—2022-es itthoni gazdasági teljesítményt. Ugyanígy az EU-pénzek belső szerkezetében, a felzárkóztatási és agrártámogatásoknál is erős szorításba került a kormány, akárcsak a jogállamisági feltételek uniós kifizetéshez kötésében. Most úgy tűnik, hogy ebből a többszörös szorításból a február 20-i rendkívüli EU-csúcson ki fog törni a kormány, mert megszületik a nagy alku, de az, hogy mi lesz ennek az alkunak magyar szempontból az eredménye, még nagy kérdés.
Még mindig tisztességtelen, sportszerűtlen és igazságtalan az Európai Unió 2021-2027-es időszakra vonatkozó költségvetési javaslata, ilyen jelzőket használt ma Orbán Viktor magyar miniszterelnök azután, hogy Brüsszelben találkozott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. A magyar kormányfő szerint azért sportszerűtlen az új költségvetési terv, mert olyan módosítások vannak benne, amelyek a szegényebb országoktól a gazdagok irányába kívánnak pénzeket átcsoportosítani.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, Charles Michellel, az Európai Tanács, és David Sassolival, a parlament elnökével közösen az Európai Parlamentben tartott pénteki sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy a tapasztalatok szerint az erő nem az elszigeteltségben, hanem a közös munkával felépített unióban rejlik.
Ma közös „elvonulást” tart az Európai Unió három legnagyobb intézményének elnöke a franciaországi Bazoches-ban, hogy megvitassák az EU jövőjét és a jelenlegi geopolitikai kihívásokat, amelyet követően holnap közös nyilatkozatot tesznek – áll az Európai Parlament sajtószolgálatának közleményében.
A németek és franciák gyorsan döntésre akarják vinni a 2021-2027-es uniós költségvetés kérdését és ebben a helyzetben a magyar álláspont még mindig túl merevnek számít, lényegében illúziókat kerget a kormány arról, hogy mennyiben javítható fel az elhozható EU-pénzek volumene – írja brüsszeli szakértőkkel és diplomatákkal folytatott beszélgetései alapján a Bruxinfo. Mindez azért érdekes, mert a hétvégén kiderült: február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke, és az eseményen kifulladásig, azaz akár több napig is tárgyalhatnak, hogy ne húzódjon tovább az EU egészét érintő stratégiai kérdés rendezése.
Csúcstalálkozót hívott össze február 20-ára az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetésének megvitatására szombaton Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Aláírta az Egyesült Királyság európai uniós tagságnak megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken Brüsszelben.
Nincs egyetértés a magyar jogállamiság vizsgálatára kijelölt „három bölcs” között, ezért nem nyújtották még be a vizsgálatukról szóló jelentést a párt elnökségének és így várhatóan nem is kerül sor a Fidesz néppárti tagságáról szóló döntésre a február eleji kongresszuson – értesült több forrásból a Bloomberg. Lényegében tehát elhalasztják a Fideszről szóló döntést.
Február 1-jére Lisszabonba hívta a Kohézió Barátai nevű formáció 16 tagját a portugál miniszterelnök, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésről egyeztessenek, ami újabb jele annak, hogy februárban rendkívüli EU-csúcs várható erről a témáról. Ez egyébként várhatóan belga-módra tartott esemény lesz, azaz addig maradnak a vezetők, ameddig meg nem állapodnak a keretköltségvetés végső számairól és feltételeiről – írja a Politico a ma reggeli hírlevelében.
Valószínűleg szükség lesz egy, kizárólag a 2021-2027-es uniós költségvetési vitáknak szentelendő rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívására, de egyelőre korai minden találgatás arról, hogy erre mikor kerülhet sor – jelezte csütörtökön Zágrábban Charles Michel.
Az Európai Tanács március 4-én elfogadta az olcsóbb külföldi kártyás vásárlásról és az eurós átutalások azonos árazásáról szóló szabályokat, melyek többsége 2019. december 15-ével már hatályossá is vált.
Miután az EU állam- és kormányfői a tegnap éjjeli csúcstalálkozó záródokumentumába beleírták a nukleáris beruházások elfogadhatóságát a 2050-es klímacél teljesítéséhez és közben feltehetően jelentős, de részleteiben még nem ismert anyagi támogatást is beígértek a karbonsemlegességi átálláshoz, megfordult a cseh és magyar kormányfő hozzáállása és elkötelezték magukat a 2050-es klímasemlegességi cél mellett. Így tehát egyedül hagyták régiós szövetségesüket, a lengyeleket is, igaz nekik teljesen más az energetikai helyzetük és erre a többi tagállam is tekintettel van. Júniusban térnek vissza egy másik EU-csúcson a lengyel helyzetre, addigra ugyanis már részleteiben kidolgozzák az energetikai átállás anyagi részleteit.
Kiszivárogtatott a magyar kormány az MTI-nek egy olyan anyagot a mai klímavédelmi EU-csúcsra időzítve, amely négy feltételhez köti a 2050-es karbonsemlegességi vállalás támogatását, de ebből kettő gyakorlatilag teljesíthetetlen, illetve politikai kampányszövegnek tűnik. Az anyag egyúttal azt is tisztázza, hogy Magyarország hogyan áll jelenleg klímavédelmi téren és mi felé halad.
Ez lesz az európai kontinens „ember a holdon pillanata” – címkézte meg az Európai Parlamentben ma tartott beszédében a most bejelentett 100 milliárd eurós klímavédelmi programját Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke és ezzel igyekezett megnyerni magának a jogalkotásban fontos szerepű EP-t. A Reuters tudósítása szerint a 100 milliárdos alapból 35-öt az a méltányos átállást szolgáló alap tesz ki, amely a kiszivárgott hírek szerint Magyarország számára várhatóan csak korlátozott forrásokat kínálna, miközben épp a kulcsfontosságú felzárkóztatási forrásokból vonnák el rá a fedezetet.
Még nem késő visszafordulni.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A németek szerint nagyon, nagyon le vagyunk maradva.
Rejtélyes eset borzolja a kedélyeket.
A halálos áldozatok között van egy család hét tagja is.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
