Az Európai Parlament két pénzügyi szakbizottsága együttes ülésén nagy többséggel elfogadta, és támogatta az EP tárgyalási pozícióját a jogállamiság és a költségvetési pénzek összekapcsolása érdekében – írja az Eurológus.
Döntő szakaszához érkezett az Európai Unió soron következő hét éves költségvetésének tárgyalása. A Portfolio október 26-i cikkében részletesen elemezte az asztalon lévő javaslatokat, álláspontokat. Egyben idézte Schanda Tamásnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettesének véleménycikkét a Magyar Nemzetből. Az alábbi írás ez utóbbival vitatkozik, felvázolva, miként kellene viszonyulnia a fejlesztéspolitikához egy az EU-val szemben együttműködőbb magyar kormányzatnak.
A brit kormány hivatalosan értesítette hétfő este az Európai Tanács elnökét arról, hogy elfogadta a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztásáról hozott döntést, így biztossá vált, hogy az Egyesült Királyság nem lép ki az EU-ból csütörtökön, a Brexit eddigi határnapján.
Egyhangúan támogatja mind a 27 bent maradó tagállam az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének január 31-ig történő elhalasztását - jelentette be a mai brüsszeli tanácskozást követően Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
Az már biztosnak tekinthető, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésben a pénzek kifizetését összekötik a jogállamisági feltételekkel, de a feltételeket és a mechanizmus aktiválását várhatóan úgy fogalmazzák majd meg, hogy abba belemenjen például Magyarország és Lengyelország is, azaz kompromisszum körvonalazódik – mutat rá hétvégi anyagában a Bruxinfo.
37 év óta példátlan módon egy szombati napon ült össze rendkívüli ülésre a brit parlament alsóháza, hogy a Boris Johnson brit kormányfő által minap az EU-val elért módosított kilépési megállapodás tartalmát jóváhagyassa. Mivel azonban a jóváhagyási kéréshez fajsúlyos módosító indítványok is érkeztek, és közülük az egyikről biztosan szavaznak, így akár már ma este 3 hónapos Brexit-halasztásra kényszeríthetik Johnsont, korábbi ígéretével teljesen ellentétesen. Közben gigantikus tüntetés zajlik Londonban a második Brexit-népszavazás érdekében és erről is van ma szavazási indítvány, így tényleg rendkívüli jelentőségű, ami ezekben az órákban zajlik a Westminsterben és környékén.
A csütörtök éjszakába nyúló EU-csúcs első napján nem sikerült a tagállami vezetőknek megegyezniük Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről, így egyelőre továbbra is bizonytalan, hogy mikor kaphatja meg a két nyugat-balkáni állam a zöld jelzést Brüsszeltől. Közben Törökország erős kritikát kapott az EU vezetőitől.
A francia és a holland vétó miatt immár harmadszorra is elhalasztották az EU-tagállamok illetékesei azt, hogy végre megkezdődhetnek-e Észak-Macedóniával és Albániával a csatlakozási tárgyalások, ezzel sokak szerint újra csorba esett az EU „becsületén”. A Bruxinfo helyzetösszefoglalója szerint még van remény arra, hogy az e hét csütörtök-pénteki EU-csúcson az állam- és kormányfők mégis megadják a felhatalmazást a tárgyalások megkezdésére és ezzel a nyugat-balkáni térségnek fontos üzenetet tudnak küldeni.
Az EU28-ak külügyminiszterei hétfőn Luxembourgban egységesen elítélték az Észak-Szíriában indított török katonai akciót és megfogadták, hogy nem szállítanak több fegyvert Törökországnak. Az EU rövidesen szankciókkal sújtja azokat a természetes és jogi személyeket, akiknek közük van a Ciprus partjainak közelében folyó illegális török próbafúrásokhoz - írja a Bruxinfo.
Bár biztató híreket kaptam az ír miniszterelnöktől a brit miniszterelnökkel folytatott tegnapi egyeztetés után, ezidáig London nem nyújtott be reális és működőképes új Brexit-javaslatot – hűtötte le a kedélyeket az Európai Tanács elnöke a Reuters tudósítása szerint.
A jövő heti uniós csúcstalálkozó előtt, az Európai Régiók és Városok Hetében adott ki közleményt ma az Európai Bizottság, amelyben azt sürgeti, hogy másfél évi egyeztetés után a tagállami vezetők most már „nyújtsanak politikai iránymutatást és adjanak új lendületet a tárgyalásoknak annak érdekében, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozóan méltányos, kiegyensúlyozott és modern hosszú távú uniós költségvetésről lehessen megállapodni még az év vége előtt.”
Miután pénteken megírtuk, hogy nagyon erős jelek látszanak a 2020 utáni EU-s kifizetések jogállamisági feltételekkel való összekötése irányába, vasárnap arról írt a Financial Times, hogy a finn soros elnökség ezt akarja elérni ebben a félévben és így ez forrásvágást vetít előre a kelet-közép-európai tagállamok irányába.
A csütörtöki EU-csúcson új stratégiai menetrendet fogadtak el az állam- és kormányfők a 2019-2024-es időszakra az uniós intézmények számára, amely 4 fókuszterületet tartalmaz, tehát a következő 5 évben ezen célok mentén kell a munkát kialakítani. Azt is eldöntötték az Európai Tanács tagjai, hogy a stratégiai menetrendet követő intézkedésekről a 2019. októberi ülésen fognak tárgyalni.
"Az Európai Tanács 2019 októberében véleménycserét fog tartani a témában azzal a céllal, hogy még ez év vége előtt megállapodás szülessen" - ezt a fontos mondatot tartalmazza a tegnap éjjeli uniós csúcstalálkozóról készített összefoglaló.
Több nyugat-európai lap egybehangzó információi szerint a szociáldemokrata (S&D) és az Újítsuk meg Európát (RE) nevű centrista-liberális európai parlamenti frakció megvonta támogatását a német Manfred Webertől, hogy az Európai Néppárt csúcsjelöltjeként az Európai Bizottság elnöke lehessen. Az EurActive hírportál szerint így lényegében "kirúgták" őt a fontos posztért folyó versenyből. Közben a jelek szerint a szintén jelentős frakciót alakító Zöldek sem támogatják Webert. A Bizottság elnökének jelölésével kapcsolatos hír összefügg azzal, hogy ma este kezdődik a kétnapos EU-csúcs, amikor fontos személyi döntések születhetnek a vezető uniós tisztségeken.
Az Európai Unió Tanácsa piacfelügyeletet megerősítő rendeletet fogadott el annak érdekében, hogy csak olyan termékek kerülhessenek a piacra, amelyek biztonságosak és megfelelnek az uniós jogi szabályozásnak - közölte az uniós tanács pénteken.
Az Európai Tanács ma lezárta a túlzotthiány-eljárást Spanyolország esetében, megerősítve, hogy az ország a GDP 3%-ában meghatározott uniós referenciaérték alá csökkentette a költségvetési hiányt. Az eljárás még 2009 februárjában indult el az ország ellen, azaz évtizedes folyamat zárult le és ezzel Spanyolország átkerült a Stabilitási és Növekedési Egyezmény megelőző (preventív) ágába, így más szankciós szabályok vonatkoznak rá.
Az egészségügyi eredmények rosszabbak, mint a legtöbb más uniós tagállamban; ez részben az egészségtelen életmódot, részben az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságát tükrözi - állapította meg az Európai Bizottság friss jelentésében, melyben Magyarország konvergenciaprogramját értékelte. Azt is felrója a brüsszeli testület, hogy a rendszer továbbra is kórházközponttú.